Van ami javíthatatlan, de legalább megpróbálom javítani és ezért jelenik meg az alábbi gondolatfüzér többször és másként. Persze az előzőeket letörlöm. Bárcsak mások is követnék példám és megpróbálnák kijavítani vagy kitörölni, kiiktatni hibás nézeteiket és általuk elfogadott, megszavazott népünknek, hazánknak ártó törvényeket!
Sajnos már idáig is túl sokan fizetünk Orbán tudathasadásos politikájának a következményeiért.. Kubatov óta tudjuk, hogy számunkra nincs vissza út.Tudjuk azt is, hogy senkivel nemközlik, amennyiben politikai okokból bocsátják el. Vagy kap egy bizonyos rehabilitációs bizottság elé meghívót.. A rendőrség és az ügyészség furcsa egyoldalúsága, egy irányultsága sem véletlen. A bíróság függetlensége is megkérdőjelezhető Fidesz közeli rokonok és más személyek kinevezése után. Valami indokot kitalálnak, mert abnormális fantáziálásuk elég tág határok közt mozog és gyakran hihetően hangzik..Ritkán megalapozott is. Sajnos a felmondás indoklására sincs szükség a legújabb törvények szerint. Arra is lusták, mert macerás nekik. Emlékezzetek arra, hogy minden diktátor egy idő után saját alattvalói és hívei közt keresi az ellenfelet, ellenséget, ahogy elfogynak a külső ellenfelei. Így elérnek majdan Fidesz közeli apparatcsikokat, vezetőket, a Fidesz szavazók milliói már most is fizetik velünk együtt a Fidesz forradalom megszorító, joggal visszaélő intézkedéseit.. (Joggal lehet élni és lehet vele visszaélni.) Gyakran felhívtam a figyelmet a Fidesz hazug, aljas politikájára, amely a választók megtévesztésére épült és épül a mai napig. Vigyázat a Jobbik a Fidesznél is rosszabb hazánk számára! Átvette a Fidesz ellenzéki retorikáját és a terroristákhoz, terroristákat támogató Iránba jár tanulmányútra.Vona szerint az Iráni gyilkos gárdát kéne behozni hazánkban.Az ájtatos manók így lepleződhetnek le. Csak utána kell nézni a Googlenen. Nézz utána és ne légy rest!
Írta: Komlói Török
Nincs visszaút
Életemre törnek hatalmukkal
a gyávák, mert ellenükre élek.
Ellenség gyárakat üzemelnek,
programokkal pusztítva ölnek..
A lelkünket támadják a Nérók,
félelemben, reménytelenségben,
rettegésben tartva nemzetünket
a gaz, Fideszes apparatcsikok.
Sötét fellegek gyülekeznek
és fölém tornyosulnak.
Szétterülve bekerítenek,
befognak, fojtogatnak.
A vihar elsöpri a jelent,
és a bemocskolt múltat.
Még ünneplik a győzelmet fent,
a fülkeforradalmat.
Felhőhálót szőnek a gyávák,
leplezve a céljaikat.
Konspirálnak és nyilvántartják
már áldozataikat.
Gátlástalanul a múltunkban,
jelenünkben kutatnak,
hogy megvádolhassanak.
Így döntve életünk romokba.
Törvényszegő oligarchiák,
törvényt ülnek felettünk.
Életünkre törnek a gyávák,
mi soha sem feledünk.
Most nevetgélnek balsorsunkon,
kacagnak nyomorunkon.
Siralomházzá vált hazánkon,
és a haláltusánkon.
Nem értik azt, hogy mi a bajunk,
nem értik a fájdalmunk.
Mert nincs élettapasztalatuk,
és nincs empátiájuk.
Szánd meg hát a magyart Teremtőm,
adj néki jó vezetőt!
Értelme lészen az éltetőnk,
így segítve szenvedőn.
Áld meg Isten a szenvedőt,
adj néki egészséget,
tisztánlátást és egy szebb jövőt!
Komló.2011.04.05.
A magyar szavaink jelentése nem több és nem kevesebb jelentőséggel bír, mint amit érteni kell rajta általában. Persze ez nem mindig van így. Ismerjük az irónia különböző értelmezési lehetőségeit, amely értelmezési lehetőségeket a humor kategóriájában tartjuk számon.. Továbbá az sem mindegy, hogy kitől, kiknek a szájából hangzanak el bizonyos szavaink és kik humorizálna vele. Ez nem iskolázottság kérdésköre. Ez nem magas művészeti kérdés. Ez életfelfogás és emberi értékrend kérdéskörének része. Horthy, Szálasi rasszista, antiszemita utódainak a szájából például a "szebb jövőnek" más a jelentése és más a történelmi üzenete. Miért? Mert ismerjük Horthy és Szálasi "szebb jövőjének" népirtó és megbocsáthatatlan tragédiájának következményeit. Úgy érzem, hogy a szavak ártatlanok és itt is tényként leszögezhetjük az ember felelősségét, amely felelősség személyre lebontva önmagában is és szervezetek, pártok ideológiájában is tetten érhető annak használata, értelmezése és cselekedeteik következményeként. Összefoglalva: Szavainknak az "ember" által gonosz célra, a gonosz cél elérésének érdekében, emberiségellenes használatával van a probléma. Megállapíthatjuk, hogy vannak olyan személyek és jelképeink is, amely jelképeink és személyek a jövőben sem rehabilitálhatók és továbbra is fenntartom, hogy a rehabilitálható szavainkat sem mindegy, hogy ki és milyen cél érdekében használja vagy használják fel aljas céljaiknak elérésének érdekében. /Török/
A határok leépítése, megszüntetése társadalmunk minden területére kiterjedő és azt érintő szimbólum. Ezen érvelésem vonatkozhat országhatárokra és vonatkozhat más emberi kapcsolatokban meglévő ellentétekre is. Például a vallások egymás iránti gyűlöletkeltésének határaira is. Hol hozódnak a gyűlöletkeltés határai?Ahol az egymás iránti szeretet, tolerancia megjelenik. A szeretet határtalanságának a gyűlölet szab határt. Ember az tőled függ, hogy mit választasz!
A határokat le kell bontani az emberiség fennmaradása érdekében és ez egy szimbólum, jelkép amennyiben úgy tetszik. Mondhatnám vagy nevezhetném az emberiség számára követendő útnak is. Hogy ne tűnjek túlzottan naivnak, ezért úgy fogalmazok, hogy egy távoli jövő helyes irányultságú fejlődési céljáról beszélek az ember, emberiség érdekében. Az ember fejlődését minden területen a pozitív gondolkodás, vagyis a pozitív jövőkép tette lehetővé. Sajnos gyakran feladjuk és gyakran el is veszejtjük pozitív látásmódunkat, ebben való hitünket. De mindig jönnek újabbak utánunk is, akik a régi energiánkra emlékeztető módon, irányultsággal képviselik hitünket a jóban, s arra emlékeztető módon újra kezdik a harcot, küzdelmet és nem adják fel a pozitív jövőben való hitüket. Ők folytatják a megkezdett küzdelmet és utánuk is majdan újabbak jönnek. Tehát van remény.. Az emberiség történelme azért minden rossz ellenében azt bizonyítja, hogy az ember nem egy kihaló fajta és lassan fejlődik a jóban ezt a társadalmi formák, közösségek igazolhatják is..Példának okért a liberális demokrácia és EU mint önkéntes szabad közös piac és a határok lebontásának egy államosa. De példa erre az Amerikai Egyesült Államok is, mint a különböző népek, vallások egymás iránti toleranciára építkező nagy forrasztó tégelye. Tudom, hogy hosszú, kanyargós, girbe, görbe, hegy-völgyes az út, amely egyszer elvezetheti az emberiséget egy nagy Egyesült Államokhoz a Földön. Csak az általam helyesnek tartott célt kívántam meg fogalmazni és érzékeltetni. Sokszor megfogalmaztam azt is, hogy én nem vagyok példakép és van bőven mit fejlődnöm a jóban. Még az írásaimban is előfordul durva személyeskedés.. Küzdők ellene. Az emberi kapcsolataimban is. Gyakran elfáradok, feladom és újra kezdem.. De a hitemet a jóban, írásaim kisebb nagyobb kitérőkel, tendenciózusan tükrözik vissza. Nem rég valakinek azt találtam mondani, hogy fórumozok, keményen politizálok, verseket írok, esszéket írok és tudom, hogy ez nem látszik rajtam. A válasza az volt, hogy tényleg nem látszik. A válaszom az volt, hogy ezt mondtam én is. Tehát igazat mondtam, amiben egyetértünk. A válaszra nevetés volt a válasz és én is velük nevettem. Mert többen is voltunk. Ez egy önmagam számára állított tükörkép és amíg képes vagyok humorral kezelni, elfogadni a tükörképem, mindaddig fejlődésre képes egyéniség vagyok. Tudom, hogy senki sem lehet próféta saját hazájában és van aki máshol sem..De azt vallom a világmindenség porszemeként, hogy a világunkat, életünket külső ellenséges, taszító, megsemmisítésünkre törő erők ellenére is, magunk fordíthatjuk életünket jóra és az embernek elsősorban még él és van még benne erő, ezt önmagának kell megtennie. Segíthetsz másokon, de bajban csak magadra számíts és Istenre! Persze Isten meghosszabbított képzeletbeli kezére is gondolhatsz egy jótevő személyében. Imádkozhatsz is. De amit magadnak kell egy porszemként ellenszélben megtenned, azt nem ruházhatod át másra, az a te ügyed. Az emberiség, a világegyetem porszemeinek halmazából keletkezett és porrá lészen halála után. Szerintem nem véletlenül. Az anyag átalakulásának, körforgásának lehetünk személyes résztvevői egy hatalmas univerzum részeként valami Teremtő erőnek alárendeltjeként. Amit sokan, sokféleképpen nevezünk és hívunk, tisztelünk. Mi ehhez képest az emberi nagyzás? Miért létezik az embert, ember általi megkülönböztetése a világmindenség porszemeként? Mi az, hogy határok? Ki mer határokat formálni? Egy buta porszem, amely életre kelt? Igen, mi emberek vagyunk akik restségből, tunyaságból, gőgből, tudatlanságból, más életre kelt porszemektől különbnek tartjuk magunkat és a relatív "tudás, tudásunk" sem jogosít erre fel.. A világmindenség porszemeként azt a konfúziót kéne levonni, hogy nincs porszemek nélküli világ és a földi élet és minden porszem az általunk ismert világegyetem nélkülözhetetlen része. Egy ősanyag része. Az angol, amerikai, spanyol, ausztrál, a japán, kínai, a cigány, a szerb, a német, zsidó, a román vagy bárki más. Tudós professzor, melós, a kétkezi munkás és vallási vezetők stb, mi mind porszemek vagyunk A szerencsésebb életű porszemeket a feltámadó szél bármikor tovaröpítheti államinkkal, terveinkkel és nagyzolásainkkal együtt. Miért írtam mindezt ezt le? Valami belső inditatás miatt, amely egy porszemből ki kívánkozott. Talán a célom ezzel az volt, hogy ráébresszek embereket arra, hogy az élet mulandó és mi képeltnek vagyunk értelemmel, jó szándékú tartalommal megtölteni azt és tisztelet a kivételnek.
Nem tartozom a kivételek közé és tisztelet sem illet..De valamit tudok: beszélni, inkább írni a jóról, amikor kikívánkozik belőlem és ezt kötelességemnek érzem. Miért? Miért? Mert könnyebb a világot megváltani, mint a saját problémáinkat megoldani. De mit tehetnék másként? Egy emberi porszem azt teszi amire lehetősége van, amire lehetőséget kapott az élettől és azt hajtja végre amiben hisz, ha mása nincs. Gazdásodhatna jobban és hasznosabban az erejével? Igen. Vagy a szél az oka az egésznek mely felkavarja a porszemeket és leejti valahová szemenként? Isteni gondviselés a tudója, szerény véleményem szerint. Mások szerint más és ezt is érdemes átgondolni.
Írta:Török
Ha szívemből szeretnék
Ha szívemből szeretnék,
csak a szépet keresném.
Réten virágot szednék,
boldogságot gyűjtenék.
Ha szívemből szeretnék,
szeretetről beszélnék.
A gonoszt is szeretném,
szeretetre nevelném.
Ha szívemből szeretnék,
mindenkire vigyáznék.
Kevesebbet ártanék,
intrikákat mellőzném.
Ha szívemből szeretnék,
életemet tisztelném.
Családomra gondolnék,
ártalmukra nem lennék.
Ha szívemből szeretnék,
kedvesemet félteném.
Óvnám őt minden bajtól,
rossztól és aggódástól.
Ha szívemből szeretnék,
politikát mellőzném.
Szeretném a családom,
az lenne a világom.
Ha szívemből szeretnék,
mindenkiért küzdenék.
Én lennék a "megváltó",
igazságra buzdító.
Ha szívemből szeretnék,
igazságért meghalnék.
Szabadság az életem,
nem élhetek nélküle.
Komló, 2011.04.01.
Mit tehet egy gyarló ember? Aki haszontalanul tölti idejét? Vagy tévednék? Minden ember valami értelmeset szeretne alkotni az éltben. Minden embert mást, más értékrend szerint osztályoz és mást értékrendet tart fontosnak alkotása során. Fúr, farag, tanul, harácsol, öl, pusztít, kotyvaszt valamit és ezáltal nyer értelmet élete.Meddig van értelem élni? Miért érdemes élni? Szerintem az alkotásért érdemes élni. Alkotás egy rozzant sámli is. Alkotás egy űrrepülő gép. A lényeg, hogy alkossunk valamit, amiben örömünket leljük és életünk részévé tesszük az alkotó emberi értékeinket. Szerintem a rossz és helytelen alkotás sem hibába való, mert tanulság az alkotó számára és más emberi közösségek számára is.Így lesz kerek a világunk és azért érdemes élni, hogy jobbá tegyük mások és önmagunk számára is. Ha mindet jól csinálnánk, ha mindenben egyformán profik lennénk, és mindent megkapnánk az élettől könnyedén, akkor nem volna miért érdemes, értelmes emberi életet élni. Valami hiányzik, valaki hiányzik az életünkből és ennek a beteljesülhetetlen vágynak a hajszolása adja meg életünk értelmét. Vannak fölösleges dolgok az életünkben? Talán, igen, nemigen. Akkor mi az igazság? Értelmetlen dolgaink, cselekedeteink nevetségesek. A világmindenségnek függvényében az értelmetlen dolgok is értelmet nyerhetnek vagy nyernek is.Ez nekem elég. Tényleg elég? Nem hinném. Volt értelem írnom? Talán. Talán valakinek egy szikra, egy villantás a felismeréshez, hogy nagy dolgokat vigyen véghez. Talán valaki továbbgondolja írásom és hasznosítani tud belőle valamit. Egy biztos. Ez az írás a világunk része marad és hozzátesz valamit, kiegészíti azt más aspektusból szemlélve. Mert egy rossz írásból is tanulni lehet és tanulságként szolgálhat az! Tehát volt, van, lesz értelme az írásomnak? A válaszom az, hogy igen.Lehet, hogy hónapokat és éveket is kihagyok. Lehet, hogy egy füzetbe fogok ismét jegyzetelni, mint oly sok éven át. Az is lehet, hogy új életemet más dolog tölti ki és a reményeim szerint érettebb emberként térek vissza valahonnan, valahová. Persze még nem megyek sehova. De jövőben minden megváltozhat. A szívem fiatal és új dalra fakad, új célok várnak megvalósításra. Magyar vagyok és a szívem egy emberi szív és azt zakatolója, hogy ne add fel a reményt, mert várnak rád még csodák! Nem vehetik el tőlem a reményt sem a jelenben, sem a jövőben hitvány ficsúrok és gazemberek. Vagy mégis?
Írta:Török
Forró tűz éget
Bennem forró tűz újra éledt,
mert bánt a kin, gyötör az élet.
Magyar hazámban sötétben élek,
nincs szükség a fényre; még égek.
Hazug ripacsok gazt teremnek,
a bohócok porondra lépnek,
olcsó hús igényteleneknek.
Hazug élet és hazug a bánat,
a ripacsok gerjesztik a vágyat.
Gazt vetnek és azt is hitványat,
hazug fércműre nincs bocsánat.
Hiéna falka ugrásra vár,
sebzett vad csapdába már.
Vértől részegen, csapzottan,
egy ország fetreng a mocsokban.
A lelke véres az országnak,
mert prédája a széthúzásnak.
Ön pusztítók hatalomra vágynak,
nincs kegyelem sebzett hazánknak.
Vissit és tombol a publikum,
azt hiszik övék az unikum.
Fizetnek egy komédiásnak,
és bedőlnek a mutatványnak.
Komló, 2010 január 24.
----
Írta:Török
Az én típus
Elfelejtünk
szeretni,
mosolyogni,
bókolni,
kedveskedni,
udvarolni,
simogatni,
és adni:
Önmagunkat,
szerelmet,
örömet,
kezemet:
Elesettnek,
gyengének,
védtelennek
adok:
Ajándékot,
kedvességet,
emberséget,
segítséget:
Kapjon az,
aki adni is képes!
Komló, 2010 január 23.
----------------------
Hogy bűnösök vagyunk-e?
Van amiben igen és van amiben nem. Az egész nép soha nem bűnös!
Írta:Török
Egy ország mocsokban
Most kérdem én vad dühömben:
Magyarföldön ez megtörténhet?
Pogány és hazug jelképekkel,
bűnös múlt kikel új vetéssel.
Gazt vet a kába otthonában,
náci férgek őshazában.
Fontos nékik az ősi bánat,
vér és halál a gazt nem bántja.
Csak bálvány a szent, dicső jelkép,
szíve helyén hordva ekként.
Élet a fontos, nem a bálvány,
ez nékik árulás vagy ármány.
Magyarság hona legyen telve,
szép reményű elveinkkel!
Magyar a cigány, a szláv, a sváb,
zsidó vagy legyen bárki más,
aki annak vallja önmagát.
Komló, 2010 január 22.
----------------------------
Érdemes megjegyezni!
A Fidesz világ után jön a Fidesz és a Jobbik világa 2014 után.
Ennek a két pártnak együtt lesz többsége és kétség sem férhet ahhoz, hogy összeforr az ami összetartozik.
Senkit ne tévesszen meg a Jobbik acsarkodása, a Fidesz ellenében!
Ma még a Fidesz nemzeti-bolsevista aktivistáik teszik a pártálmai dolgukat.
A közintézményekben, médiákban kirúgnak minden nekik nemtetsző személyt..A párthűség felsőbbrendűsége, legyőzi a szakmaiságot.
Független intézményekben, magánszférában pedig ráállítanak nekik nemtetsző személyekre besúgókat, ellenőröket és keresnek nagyítóval valami törvényellenes cselekményt. Például egy sötét foltot keresve, amely a véres látványt szinbolizálja. Vagy a gyakorlatban is megjeleníti a képernyőn. Ezért nagyon kemény bírságot rónak ki a nekik nemtetsző tv társaságra, ezzel megfélemlítve minden tv társaságot és így biztosítva az egyoldalú hírszolgáltatást.
Nagyon sok embert már ezidáig is kirúgtak politikai szempontok alapján és ez a tendencia folytatódni fog. Aki nem látja a komcsik és nácik vagy Horthysták féleléledését az vak. Mind Orbánba kapaszkodnak felfele a ranglétrán.
Madách, Shakespeare műveinek aktualitása, ma is elvitathatatlan.
Ma még rafináltabb, kifinomultabb kegyetlenséggel és még aljasabb eszközökkel végzik el a piszkos munkáikat, 21. szádhoz méltó felsőbbrendűséggel.
Akik a Holokauszt tagadás büntethetőségét megszüntették, azok a nácik cinkosai.. Akik elől jártak a demokrácia gyengítésében, szétverésben kordonbontással, a garázdák védelmében ellenzékként, azok nemzeti komcsik. Akik a turulmadarat engedély nélkül építették és bírósági jogerős ítélet ellenére nem engedték lebontani és megakadályozták a törvény végrehajtását, azok bizony Horthysták és keretlegények utódai Akik koncepciós pereket gyártanak és a gombhoz varrják a kabátot, azok komcsik, nácik utódai. Hogy a gyengébbek is értsék: Letartoztatás után keresnek bizonyítékot, mert a letartoztatás előtt már ítéletet mondanak bizonyíték nélkül.
Vagy folyamatosan befeketítenek ártatlanokat és utólag keresik hozzá a bizonyítékot. Pl. A Sukorói beruházás.
Keresnek valamit a nekik nemtetsző emberek múltjában, jelenében valami terhelőt, ami nem politikai száll és elvasalják az illető médiát, vagy személyt és ezzel megfélemlítenek mindenkit.. Szégyen és gyalázat. Azt játsszák el, hogy nem politikai indíttatás vezényli őket. "A gyermekért és az emberért vagyunk.. Csak a bűncselekményt üldözzük mi." Azt nem teszik hozzá, hogy nagyon egyoldalúan és ezt jegyezze meg mindenki!
Így vezettek, vezetnek meg nyugaton és hazánkban sok millió embert. Így nyertek választásokat.
------------
Írta:Török
Hazánkról
Hazám, hazám büszke múltja,
áll a nemzet megcsúfítva.
Egy a népünk magyarsága,
gyermekei szent hazánknak.
Szabad hazám reménysége,
Schengen, Schengen eredménye.
Halkan szólj,vagy maradj néma!
Okos ember hallgat néha.
Vágyak,álmok ránk találnak,
két országban,egy hazában.
Van a határ, megtarthatják,
magyar szívnek nem szab határt!
Komló, 2010 január 17.
Írta:Török
Az életről
A tölgy-korona büszkén leng,
a viharral dacol törzse.
Nehéz élet van mögötte,
edzette derekát.
Példája ránk vár, ránk testál,
ember bátran küzdj, harcolj most!
Tölgy erejével, nagy hittel,
éltető reménnyel.
Előre hát! Harcra bátran,
polgártársaim van remény!
Igazságnak van a napja,
győzünk mi ma kedves,
vár reánk egy gyönyörű lét!
Komló, 2010. január 16.
Fülembe cseng a "A Vén cigány" sorsa.
http://www.magyarnota.com/text_A_ven_cigany.html
A gyalázatos gyilkossági sorozat.
http://www.amnesty.hu/amnesty-international/a-romak-diszkriminacioja-ellen/a-romak-elleni-tamadasok-melyrehato-kivizsgalasara-szolitottak-fel-magyarorszagot-/-hungary-urged-to-thoroughly-investigate-attacks-on-roma
Fejembe tisztán jelenik meg a Petőfi Apostola és más klasszikusok sorai alábbi írásokban.
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/egy.htm
Valamikor megkönnyeztem sorsukat és szívembe hatoltak a sorok. Ma is érzem fájdalmukat.Vannak olyanok, akik abban lelik örömüket, hogy másoknak szándékosan ártsanak? Vannak ilyen hitvány "emberek"? Igen vannak. Van akinek ez tetszik? Igen van.Miért nincs bennük empátia és miért nincs bennük tolerancia, szociális érzékenység? A hatalom kábít. A szenvedély az betegség. Aki szenvedélybeteg az ápolásra szorul. Beteg vezető, beteg társadalom. Miért nem élnek a hatalommal és miért élnek vissza vele? Nemeslelkűség miért ódivatú, ósdi naivitás minden gazember számára? Mert talán kísért a múltunk? Melyben az ember olykor kéjjel ölt és befonták az eszét a kényszerképzetek? Itt tartunk ismét? Besúgni érdem és ki szót emelt az bújhat ma is, vagy kivándorolhat.
-----------------------------------------------
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, -
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, -
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra -
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, -
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
------------
József Attila
éreztem, bársony nesz inog,
a szellőzködő, lágy melegben
tapsikolnak a jázminok,
nagy, álmos dzsungel volt a lelkem
s háltak az uccán. Rám csapott,
amiből eszméltem, nyelvem
származik s táplálkozni fog,
a közösség, amely e részeg
ölbecsaló anyatermészet
férfitársaként él, komor
munkahelyeken káromkodva,
vagy itt töpreng az éj nagy odva
mélyén: a nemzeti nyomor.
2
Ezernyi fajta népbetegség,
szapora csecsemőhalál,
árvaság, korai öregség,
elmebaj, egyke és sivár
bűn, öngyilkosság, lelki restség,
mely, hitetlen, csodára vár,
nem elegendő, hogy kitessék:
föl kéne szabadulni már!
S a hozzáértő dolgozó
nép gyülekezetében
hányni-vetni meg száz bajunk.
Az erőszak bűvöletében
mint bánja sor törvényhozó,
hogy mint pusztul el szép fajunk!
3
A földesúr, akinek sérvig
emeltek tönköt, gabonát,
csákányosokkal puszta tért nyit,
szétveret falut és tanyát.
S a gondra bátor, okos férfit,
ki védte menthetlen honát,
mint állatot terelni értik,
hogy válasszon bölcs honatyát.
Cicáznak a szép csendőrtollak,
mosolyognak és szavatolnak,
megírják, ki lesz a követ,
hisz „nyiltan” dönt, ki ezer éve
magával kötve mint a kéve,
sunyít vagy parancsot követ.
4
Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk.
Szíve szorult, rezgett a lába,
acsargó habon tovatűnt,
emlékezően és okádva,
mint aki borba fojt be bűnt.
Volt, aki úgy vélte, kolomp szól
s társa, ki tudta, ily bolondtól
pénzt eztán se lát a család.
Multunk mind össze van torlódva
s mint szorongó kivándorlókra,
ránk is úgy vár az új világ.
5
A munkásnak nem több a bére,
mint amit maga kicsikart,
levesre telik és kenyérre
s fröccsre, hogy csináljon ricsajt.
Az ország nem kérdi, mivégre
engedik meggyűlni a bajt
s mért nem a munkás védelmére
gyámolítják a gyáripart.
Szövőlány cukros ételekről
álmodik, nem tud kartelekről.
S ha szombaton kezébe nyomják
a pénzt s a büntetést levonják:
kuncog a krajcár: ennyiért
dolgoztál, nem épp semmiért.
6
Retteg a szegénytől a gazdag
s a gazdagtól fél a szegény.
Fortélyos félelem igazgat
minket s nem csalóka remény.
Nem adna jogot a parasztnak,
ki rág a paraszt kenyerén
s a summás sárgul, mint az asztag,
de követelni nem serény.
Ezer esztendő távolából,
hátán kis batyuval, kilábol
a népségből a nép fia.
Hol lehet altiszt, azt kutatja,
holott a sírt, hol nyugszik atyja,
kellene megbotoznia.
7
S mégis, magyarnak számkivetve,
lelkem sikoltva megriad -
édes Hazám, fogadj szivedbe,
hadd legyek hűséges fiad!
Totyogjon, aki buksi medve
láncon - nekem ezt nem szabad!
Költő vagyok - szólj ügyészedre,
ki ne tépje a tollamat!
Adtál földmívest a tengernek,
adj emberséget az embernek.
Adj magyarságot a magyarnak,
hogy mi ne legyünk német gyarmat.
Hadd írjak szépet, jót - nekem
add meg boldogabb énekem!
1937. május
------------------
Ady Endre
Hiába törnek életemre
Vén huncutok és gonosz ostobák,
Mert életem millió gyökerű.
Szent lázadások, vágyak s ifju hitek
Örökös urának maradni:
Nem adatik meg ez mindenkinek,
Csak aki véres, igaz életű.
Igen, én élni s hóditani fogok
Egy fájdalmas, nagy élet jussán,
Nem ér föl már szitkozódás, piszok:
Lyányok s ifjak szívei védenek.
Örök virágzás sorsa már az enyém,
Hiába törnek életemre,
Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény,
De virágzás, de Élet és örök.
Ez az Ady vers ami reménnyel tölt el és erősíti hitem a jóban!
Érdemes jónak lenni, érdemes jó irányba gondolkodni, érdemes másokért is élnünk.
A határok leépítése, megszüntetése társadalmunk minden területére kiterjedő és azt érintő szimbólum. Ezen érvelésem vonatkozhat országhatárokra és vonatkozhat más emberi kapcsolatokban meglévő ellentétekre is. Például a vallások egymás iránti gyűlöletkeltésének határaira is. Hol hozódnak a gyűlöletkeltés határai?Ahol az egymás iránti szeretet, tolerancia megjelenik. A szeretet határtalanságának a gyűlölet szab határt. Ember az tőled függ, hogy mit választasz!
A határokat le kell bontani az emberiség fennmaradása érdekében és ez egy szimbólum, jelkép amennyiben úgy tetszik. Mondhatnám vagy nevezhetném az emberiség számára követendő útnak is. Hogy ne tűnjek túlzottan naivnak, ezért úgy fogalmazok, hogy egy távoli jövő helyes irányultságú fejlődési céljáról beszélek az ember, emberiség érdekében. Az ember fejlődését minden területen a pozitív gondolkodás, vagyis a pozitív jövőkép tette lehetővé. Sajnos gyakran feladjuk és gyakran el is veszejtjük pozitív látásmódunkat, ebben való hitünket. De mindig jönnek újabbak utánunk is, akik a régi energiánkra emlékeztető módon, irányultsággal képviselik hitünket a jóban, s arra emlékeztető módon újra kezdik a harcot, küzdelmet és nem adják fel a pozitív jövőben való hitüket. Ők folytatják a megkezdett küzdelmet és utánuk is majdan újabbak jönnek. Tehát van remény.. Az emberiség történelme azért minden rossz ellenében azt bizonyítja, hogy az ember nem egy kihaló fajta és lassan fejlődik a jóban ezt a társadalmi formák, közösségek igazolhatják is..Példának okért a liberális demokrácia és EU mint önkéntes szabad közös piac és a határok lebontásának egy államosa. De példa erre az Amerikai Egyesült Államok is, mint a különböző népek, vallások egymás iránti toleranciára építkező nagy forrasztó tégelye. Tudom, hogy hosszú, kanyargós, girbe, görbe, hegy-völgyes az út, amely egyszer elvezetheti az emberiséget egy nagy Egyesült Államokhoz a Földön. Csak az általam helyesnek tartott célt kívántam meg fogalmazni és érzékeltetni. Sokszor megfogalmaztam azt is, hogy én nem vagyok példakép és van bőven mit fejlődnöm a jóban. Még az írásaimban is előfordul durva személyeskedés.. Küzdők ellene. Az emberi kapcsolataimban is. Gyakran elfáradok, feladom és újra kezdem.. De a hitemet a jóban, írásaim kisebb nagyobb kitérőkel, tendenciózusan tükrözik vissza. Nem rég valakinek azt találtam mondani, hogy fórumozok, keményen politizálok, verseket írok, esszéket írok és tudom, hogy ez nem látszik rajtam. A válasza az volt, hogy tényleg nem látszik. A válaszom az volt, hogy ezt mondtam én is. Tehát igazat mondtam, amiben egyetértünk. A válaszra nevetés volt a válasz és én is velük nevettem. Mert többen is voltunk. Ez egy önmagam számára állított tükörkép és amíg képes vagyok humorral kezelni, elfogadni a tükörképem, mindaddig fejlődésre képes egyéniség vagyok. Tudom, hogy senki sem lehet próféta saját hazájában és van aki máshol sem..De azt vallom a világmindenség porszemeként, hogy a világunkat, életünket külső ellenséges, taszító, megsemmisítésünkre törő erők ellenére is, magunk fordíthatjuk életünket jóra és az embernek elsősorban még él és van még benne erő, ezt önmagának kell megtennie. Segíthetsz másokon, de bajban csak magadra számíts és Istenre! Persze Isten meghosszabbított képzeletbeli kezére is gondolhatsz egy jótevő személyében. Imádkozhatsz is. De amit magadnak kell egy porszemként ellenszélben megtenned, azt nem ruházhatod át másra, az a te ügyed. Az emberiség, a világegyetem porszemeinek halmazából keletkezett és porrá lészen halála után. Szerintem nem véletlenül. Az anyag átalakulásának, körforgásának lehetünk személyes résztvevői egy hatalmas univerzum részeként valami Teremtő erőnek alárendeltjeként. Amit sokan, sokféleképpen nevezünk és hívunk, tisztelünk. Mi ehhez képest az emberi nagyzás? Miért létezik az embert, ember általi megkülönböztetése a világmindenség porszemeként? Mi az, hogy határok? Ki mer határokat formálni? Egy buta porszem, amely életre kelt? Igen, mi emberek vagyunk akik restségből, tunyaságból, gőgből, tudatlanságból, más életre kelt porszemektől különbnek tartjuk magunkat és a relatív "tudás, tudásunk" sem jogosít erre fel.. A világmindenség porszemeként azt a konfúziót kéne levonni, hogy nincs porszemek nélküli világ és a földi élet és minden porszem az általunk ismert világegyetem nélkülözhetetlen része. Egy ősanyag része. Az angol, amerikai, spanyol, ausztrál, a japán, kínai, a cigány, a szerb, a német, zsidó, a román vagy bárki más. Tudós professzor, melós, a kétkezi munkás és vallási vezetők stb, mi mind porszemek vagyunk A szerencsésebb életű porszemeket a feltámadó szél bármikor tovaröpítheti államinkkal, terveinkkel és nagyzolásainkkal együtt. Miért írtam mindezt ezt le? Valami belső inditatás miatt, amely egy porszemből ki kívánkozott. Talán a célom ezzel az volt, hogy ráébresszek embereket arra, hogy az élet mulandó és mi képeltnek vagyunk értelemmel, jó szándékú tartalommal megtölteni azt és tisztelet a kivételnek.
Nem tartozom a kivételek közé és tisztelet sem illet..De valamit tudok: beszélni, inkább írni a jóról, amikor kikívánkozik belőlem és ezt kötelességemnek érzem. Miért? Miért? Mert könnyebb a világot megváltani, mint a saját problémáinkat megoldani. De mit tehetnék másként? Egy emberi porszem azt teszi amire lehetősége van, amire lehetőséget kapott az élettől és azt hajtja végre amiben hisz, ha mása nincs. Gazdásodhatna jobban és hasznosabban az erejével? Igen. Vagy a szél az oka az egésznek mely felkavarja a porszemeket és leejti valahová szemenként? Isteni gondviselés a tudója, szerény véleményem szerint. Mások szerint más és ezt is érdemes átgondolni.
Írta:Török
Ha szívemből szeretnék
Ha szívemből szeretnék,
csak a szépet keresném.
Réten virágot szednék,
boldogságot gyűjtenék.
Ha szívemből szeretnék,
szeretetről beszélnék.
A gonoszt is szeretném,
szeretetre nevelném.
Ha szívemből szeretnék,
mindenkire vigyáznék.
Kevesebbet ártanék,
intrikákat mellőzném.
Ha szívemből szeretnék,
életemet tisztelném.
Családomra gondolnék,
ártalmukra nem lennék.
Ha szívemből szeretnék,
kedvesemet félteném.
Óvnám őt minden bajtól,
rossztól és aggódástól.
Ha szívemből szeretnék,
politikát mellőzném.
Szeretném a családom,
az lenne a világom.
Ha szívemből szeretnék,
mindenkiért küzdenék.
Én lennék a "megváltó",
igazságra buzdító.
Ha szívemből szeretnék,
igazságért meghalnék.
Szabadság az életem,
nem élhetek nélküle.
Komló, 2011.04.01.
Mit tehet egy gyarló ember? Aki haszontalanul tölti idejét? Vagy tévednék? Minden ember valami értelmeset szeretne alkotni az éltben. Minden embert mást, más értékrend szerint osztályoz és mást értékrendet tart fontosnak alkotása során. Fúr, farag, tanul, harácsol, öl, pusztít, kotyvaszt valamit és ezáltal nyer értelmet élete.Meddig van értelem élni? Miért érdemes élni? Szerintem az alkotásért érdemes élni. Alkotás egy rozzant sámli is. Alkotás egy űrrepülő gép. A lényeg, hogy alkossunk valamit, amiben örömünket leljük és életünk részévé tesszük az alkotó emberi értékeinket. Szerintem a rossz és helytelen alkotás sem hibába való, mert tanulság az alkotó számára és más emberi közösségek számára is.Így lesz kerek a világunk és azért érdemes élni, hogy jobbá tegyük mások és önmagunk számára is. Ha mindet jól csinálnánk, ha mindenben egyformán profik lennénk, és mindent megkapnánk az élettől könnyedén, akkor nem volna miért érdemes, értelmes emberi életet élni. Valami hiányzik, valaki hiányzik az életünkből és ennek a beteljesülhetetlen vágynak a hajszolása adja meg életünk értelmét. Vannak fölösleges dolgok az életünkben? Talán, igen, nemigen. Akkor mi az igazság? Értelmetlen dolgaink, cselekedeteink nevetségesek. A világmindenségnek függvényében az értelmetlen dolgok is értelmet nyerhetnek vagy nyernek is.Ez nekem elég. Tényleg elég? Nem hinném. Volt értelem írnom? Talán. Talán valakinek egy szikra, egy villantás a felismeréshez, hogy nagy dolgokat vigyen véghez. Talán valaki továbbgondolja írásom és hasznosítani tud belőle valamit. Egy biztos. Ez az írás a világunk része marad és hozzátesz valamit, kiegészíti azt más aspektusból szemlélve. Mert egy rossz írásból is tanulni lehet és tanulságként szolgálhat az! Tehát volt, van, lesz értelme az írásomnak? A válaszom az, hogy igen.Lehet, hogy hónapokat és éveket is kihagyok. Lehet, hogy egy füzetbe fogok ismét jegyzetelni, mint oly sok éven át. Az is lehet, hogy új életemet más dolog tölti ki és a reményeim szerint érettebb emberként térek vissza valahonnan, valahová. Persze még nem megyek sehova. De jövőben minden megváltozhat. A szívem fiatal és új dalra fakad, új célok várnak megvalósításra. Magyar vagyok és a szívem egy emberi szív és azt zakatolója, hogy ne add fel a reményt, mert várnak rád még csodák! Nem vehetik el tőlem a reményt sem a jelenben, sem a jövőben hitvány ficsúrok és gazemberek. Vagy mégis?
Írta:Török
Forró tűz éget
Bennem forró tűz újra éledt,
mert bánt a kin, gyötör az élet.
Magyar hazámban sötétben élek,
nincs szükség a fényre; még égek.
Hazug ripacsok gazt teremnek,
a bohócok porondra lépnek,
olcsó hús igényteleneknek.
Hazug élet és hazug a bánat,
a ripacsok gerjesztik a vágyat.
Gazt vetnek és azt is hitványat,
hazug fércműre nincs bocsánat.
Hiéna falka ugrásra vár,
sebzett vad csapdába már.
Vértől részegen, csapzottan,
egy ország fetreng a mocsokban.
A lelke véres az országnak,
mert prédája a széthúzásnak.
Ön pusztítók hatalomra vágynak,
nincs kegyelem sebzett hazánknak.
Vissit és tombol a publikum,
azt hiszik övék az unikum.
Fizetnek egy komédiásnak,
és bedőlnek a mutatványnak.
Komló, 2010 január 24.
----
Írta:Török
Az én típus
Elfelejtünk
szeretni,
mosolyogni,
bókolni,
kedveskedni,
udvarolni,
simogatni,
és adni:
Önmagunkat,
szerelmet,
örömet,
kezemet:
Elesettnek,
gyengének,
védtelennek
adok:
Ajándékot,
kedvességet,
emberséget,
segítséget:
Kapjon az,
aki adni is képes!
Komló, 2010 január 23.
----------------------
Hogy bűnösök vagyunk-e?
Van amiben igen és van amiben nem. Az egész nép soha nem bűnös!
Írta:Török
Egy ország mocsokban
Most kérdem én vad dühömben:
Magyarföldön ez megtörténhet?
Pogány és hazug jelképekkel,
bűnös múlt kikel új vetéssel.
Gazt vet a kába otthonában,
náci férgek őshazában.
Fontos nékik az ősi bánat,
vér és halál a gazt nem bántja.
Csak bálvány a szent, dicső jelkép,
szíve helyén hordva ekként.
Élet a fontos, nem a bálvány,
ez nékik árulás vagy ármány.
Magyarság hona legyen telve,
szép reményű elveinkkel!
Magyar a cigány, a szláv, a sváb,
zsidó vagy legyen bárki más,
aki annak vallja önmagát.
Komló, 2010 január 22.
----------------------------
Érdemes megjegyezni!
A Fidesz világ után jön a Fidesz és a Jobbik világa 2014 után.
Ennek a két pártnak együtt lesz többsége és kétség sem férhet ahhoz, hogy összeforr az ami összetartozik.
Senkit ne tévesszen meg a Jobbik acsarkodása, a Fidesz ellenében!
Ma még a Fidesz nemzeti-bolsevista aktivistáik teszik a pártálmai dolgukat.
A közintézményekben, médiákban kirúgnak minden nekik nemtetsző személyt..A párthűség felsőbbrendűsége, legyőzi a szakmaiságot.
Független intézményekben, magánszférában pedig ráállítanak nekik nemtetsző személyekre besúgókat, ellenőröket és keresnek nagyítóval valami törvényellenes cselekményt. Például egy sötét foltot keresve, amely a véres látványt szinbolizálja. Vagy a gyakorlatban is megjeleníti a képernyőn. Ezért nagyon kemény bírságot rónak ki a nekik nemtetsző tv társaságra, ezzel megfélemlítve minden tv társaságot és így biztosítva az egyoldalú hírszolgáltatást.
Nagyon sok embert már ezidáig is kirúgtak politikai szempontok alapján és ez a tendencia folytatódni fog. Aki nem látja a komcsik és nácik vagy Horthysták féleléledését az vak. Mind Orbánba kapaszkodnak felfele a ranglétrán.
Madách, Shakespeare műveinek aktualitása, ma is elvitathatatlan.
Ma még rafináltabb, kifinomultabb kegyetlenséggel és még aljasabb eszközökkel végzik el a piszkos munkáikat, 21. szádhoz méltó felsőbbrendűséggel.
Akik a Holokauszt tagadás büntethetőségét megszüntették, azok a nácik cinkosai.. Akik elől jártak a demokrácia gyengítésében, szétverésben kordonbontással, a garázdák védelmében ellenzékként, azok nemzeti komcsik. Akik a turulmadarat engedély nélkül építették és bírósági jogerős ítélet ellenére nem engedték lebontani és megakadályozták a törvény végrehajtását, azok bizony Horthysták és keretlegények utódai Akik koncepciós pereket gyártanak és a gombhoz varrják a kabátot, azok komcsik, nácik utódai. Hogy a gyengébbek is értsék: Letartoztatás után keresnek bizonyítékot, mert a letartoztatás előtt már ítéletet mondanak bizonyíték nélkül.
Vagy folyamatosan befeketítenek ártatlanokat és utólag keresik hozzá a bizonyítékot. Pl. A Sukorói beruházás.
Keresnek valamit a nekik nemtetsző emberek múltjában, jelenében valami terhelőt, ami nem politikai száll és elvasalják az illető médiát, vagy személyt és ezzel megfélemlítenek mindenkit.. Szégyen és gyalázat. Azt játsszák el, hogy nem politikai indíttatás vezényli őket. "A gyermekért és az emberért vagyunk.. Csak a bűncselekményt üldözzük mi." Azt nem teszik hozzá, hogy nagyon egyoldalúan és ezt jegyezze meg mindenki!
Így vezettek, vezetnek meg nyugaton és hazánkban sok millió embert. Így nyertek választásokat.
------------
Írta:Török
Hazánkról
Hazám, hazám büszke múltja,
áll a nemzet megcsúfítva.
Egy a népünk magyarsága,
gyermekei szent hazánknak.
Szabad hazám reménysége,
Schengen, Schengen eredménye.
Halkan szólj,vagy maradj néma!
Okos ember hallgat néha.
Vágyak,álmok ránk találnak,
két országban,egy hazában.
Van a határ, megtarthatják,
magyar szívnek nem szab határt!
Komló, 2010 január 17.
Írta:Török
Az életről
A tölgy-korona büszkén leng,
a viharral dacol törzse.
Nehéz élet van mögötte,
edzette derekát.
Példája ránk vár, ránk testál,
ember bátran küzdj, harcolj most!
Tölgy erejével, nagy hittel,
éltető reménnyel.
Előre hát! Harcra bátran,
polgártársaim van remény!
Igazságnak van a napja,
győzünk mi ma kedves,
vár reánk egy gyönyörű lét!
Komló, 2010. január 16.
Fülembe cseng a "A Vén cigány" sorsa.
http://www.magyarnota.com/text_A_ven_cigany.html
A gyalázatos gyilkossági sorozat.
http://www.amnesty.hu/amnesty-international/a-romak-diszkriminacioja-ellen/a-romak-elleni-tamadasok-melyrehato-kivizsgalasara-szolitottak-fel-magyarorszagot-/-hungary-urged-to-thoroughly-investigate-attacks-on-roma
Fejembe tisztán jelenik meg a Petőfi Apostola és más klasszikusok sorai alábbi írásokban.
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/egy.htm
Valamikor megkönnyeztem sorsukat és szívembe hatoltak a sorok. Ma is érzem fájdalmukat.Vannak olyanok, akik abban lelik örömüket, hogy másoknak szándékosan ártsanak? Vannak ilyen hitvány "emberek"? Igen vannak. Van akinek ez tetszik? Igen van.Miért nincs bennük empátia és miért nincs bennük tolerancia, szociális érzékenység? A hatalom kábít. A szenvedély az betegség. Aki szenvedélybeteg az ápolásra szorul. Beteg vezető, beteg társadalom. Miért nem élnek a hatalommal és miért élnek vissza vele? Nemeslelkűség miért ódivatú, ósdi naivitás minden gazember számára? Mert talán kísért a múltunk? Melyben az ember olykor kéjjel ölt és befonták az eszét a kényszerképzetek? Itt tartunk ismét? Besúgni érdem és ki szót emelt az bújhat ma is, vagy kivándorolhat.
-----------------------------------------------
RADNÓTI MIKLÓS: TÖREDÉK
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, -
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, -
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra -
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, -
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
------------
József Attila
HAZÁM
1 Az éjjel hazafelé mentem,éreztem, bársony nesz inog,
a szellőzködő, lágy melegben
tapsikolnak a jázminok,
nagy, álmos dzsungel volt a lelkem
s háltak az uccán. Rám csapott,
amiből eszméltem, nyelvem
származik s táplálkozni fog,
a közösség, amely e részeg
ölbecsaló anyatermészet
férfitársaként él, komor
munkahelyeken káromkodva,
vagy itt töpreng az éj nagy odva
mélyén: a nemzeti nyomor.
2
Ezernyi fajta népbetegség,
szapora csecsemőhalál,
árvaság, korai öregség,
elmebaj, egyke és sivár
bűn, öngyilkosság, lelki restség,
mely, hitetlen, csodára vár,
nem elegendő, hogy kitessék:
föl kéne szabadulni már!
S a hozzáértő dolgozó
nép gyülekezetében
hányni-vetni meg száz bajunk.
Az erőszak bűvöletében
mint bánja sor törvényhozó,
hogy mint pusztul el szép fajunk!
3
A földesúr, akinek sérvig
emeltek tönköt, gabonát,
csákányosokkal puszta tért nyit,
szétveret falut és tanyát.
S a gondra bátor, okos férfit,
ki védte menthetlen honát,
mint állatot terelni értik,
hogy válasszon bölcs honatyát.
Cicáznak a szép csendőrtollak,
mosolyognak és szavatolnak,
megírják, ki lesz a követ,
hisz „nyiltan” dönt, ki ezer éve
magával kötve mint a kéve,
sunyít vagy parancsot követ.
4
Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk.
Szíve szorult, rezgett a lába,
acsargó habon tovatűnt,
emlékezően és okádva,
mint aki borba fojt be bűnt.
Volt, aki úgy vélte, kolomp szól
s társa, ki tudta, ily bolondtól
pénzt eztán se lát a család.
Multunk mind össze van torlódva
s mint szorongó kivándorlókra,
ránk is úgy vár az új világ.
5
A munkásnak nem több a bére,
mint amit maga kicsikart,
levesre telik és kenyérre
s fröccsre, hogy csináljon ricsajt.
Az ország nem kérdi, mivégre
engedik meggyűlni a bajt
s mért nem a munkás védelmére
gyámolítják a gyáripart.
Szövőlány cukros ételekről
álmodik, nem tud kartelekről.
S ha szombaton kezébe nyomják
a pénzt s a büntetést levonják:
kuncog a krajcár: ennyiért
dolgoztál, nem épp semmiért.
6
Retteg a szegénytől a gazdag
s a gazdagtól fél a szegény.
Fortélyos félelem igazgat
minket s nem csalóka remény.
Nem adna jogot a parasztnak,
ki rág a paraszt kenyerén
s a summás sárgul, mint az asztag,
de követelni nem serény.
Ezer esztendő távolából,
hátán kis batyuval, kilábol
a népségből a nép fia.
Hol lehet altiszt, azt kutatja,
holott a sírt, hol nyugszik atyja,
kellene megbotoznia.
7
S mégis, magyarnak számkivetve,
lelkem sikoltva megriad -
édes Hazám, fogadj szivedbe,
hadd legyek hűséges fiad!
Totyogjon, aki buksi medve
láncon - nekem ezt nem szabad!
Költő vagyok - szólj ügyészedre,
ki ne tépje a tollamat!
Adtál földmívest a tengernek,
adj emberséget az embernek.
Adj magyarságot a magyarnak,
hogy mi ne legyünk német gyarmat.
Hadd írjak szépet, jót - nekem
add meg boldogabb énekem!
1937. május
------------------
Ady Endre
Ifjú szívekben élek
Ifjú szivekben élek s mindig tovább,Hiába törnek életemre
Vén huncutok és gonosz ostobák,
Mert életem millió gyökerű.
Szent lázadások, vágyak s ifju hitek
Örökös urának maradni:
Nem adatik meg ez mindenkinek,
Csak aki véres, igaz életű.
Igen, én élni s hóditani fogok
Egy fájdalmas, nagy élet jussán,
Nem ér föl már szitkozódás, piszok:
Lyányok s ifjak szívei védenek.
Örök virágzás sorsa már az enyém,
Hiába törnek életemre,
Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény,
De virágzás, de Élet és örök.
Ez az Ady vers ami reménnyel tölt el és erősíti hitem a jóban!
Érdemes jónak lenni, érdemes jó irányba gondolkodni, érdemes másokért is élnünk.
„
Menj az utadon és ne bánd, hogy mit mondanak!” Dante.
Ez az írás is az életem része és az én utam. Hazudnék ha nem bánnám azt, hogy mit is mondanak? Ha bánom is azt, hogy mit mondanak, akkor is menni és menni kell tovább az úton! Mert ez az én utam.
Menni, hinni és bízni!Komlói Török Gábor
„
Menj az utadon és ne bánd, hogy mit mondanak!”
Ez az írás is az életem része és az én utam. Hazudnék ha nem bánnám azt, hogy mit is mondanak?
Menni, hinni és bízni!
