Most kérdem én vad dühömben:
Magyarföldön ez megtörténhet?
Pogány és hazug jelképekkel,
bűnös múlt kikel új vetéssel.
Gazt vet a kába otthonában,
náci férgek őshazában.
Fontos nékik az ősi bánat,
vér és halál a gazt nem bántja.
Csak bálvány a szent, dicső jelkép,
szíve helyén hordva ekként.
Élet a fontos, nem a bálvány,
ez nékik árulás vagy ármány.
Magyarság hona legyen telve,
szép reményű elveinkkel!
Magyar a cigány, a szláv, a sváb,
zsidó vagy legyen bárki más,
aki annak vallja önmagát.
Komló,
--------------
omló, 2010 január 22.
--------------
Írta: Komlói Török
Süppedő mocsárban
Drága hazámban buja gaz terem.
Ez kell nekünk most? Tán megérettünk
a gyehennára, a meghalásra.
A halálutáni megújulásra,
feloldozásra, feltámadásra.
Mert hittünk a kígyó szép szavának.
Van feltámadás, fáj az ébredés,
ha eljő egy nagy, nagy felismerés,
akkor mondhatjuk, hogy van még remény.
Komló, 2010.12.08
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése